2500 évvel ezelőtt, Hérodotosz egy furcsa hajóról írt. A régészek most megtalálták.
Megtalálták az ókori világ egy nehezen behatárolható hajótípusának - egy titokzatos folyami uszálynak a maradványait. Erről a típusról Hérodotosz görög történész adott először hírt, mintegy 2500 évvel ezelőtt.
Kr.e. 450 -ben Egyiptomban tett utazása során szemtanúja volt annak, hogy a helyiek hogyan építenek fel egyet az általa barisnak nevezett típusú hajónból. Élményeiről huszonhárom teljes sorban emlékezett meg a Historia című írásában.
Hérodotosz leírja, hogy a hosszú uszálynak csak egy kormánylapátja van, amely a hajó gerincén vágott lyukon halad keresztül, de ír arról is, hogy az árbocrúd akácfából készült a vitorlák pedig papiruszból.
Bár a modern régészek soha nem találtak hasonló hajót, ez a helyzet megváltozott, amikor 2000-ben felfedezték egy ősi elsüllyedt kikötőváros - Thonis - Heracleion romjait az egyiptomi partokon.
A város kikötője körül több, mint 70 elsüllyedt vízi járművet találtak a Kr.e.VIII és a K.e.II. század közötti időszakból. Az egyik ilyen, régészek által közelmúltban felfedezett hajó pontosan olyan, mint ahogy azt Hérodotosz a rejtélyes barisként leírta.
"Egészen addig nem gondoltuk, hogy amit Hérodotosz leírt, az igaz, amíg rá nem találtunk a roncsra - nyilatkozta a Guardiannek Damien Robinson az Oxford Egyetem Tengerészeti Régészeti Központjának igazgatója. " Aztán megtaláltuk és amit Hérodotosz leírt, az volt, amit épp néztünk"
A Historiában Hérodotosz arról is ír, hogy a bárka építői "2 könyök hosszú deszkákat vágtak (kb 40 hüvelyk vagy 100 centiméter) és úgy rendezték el őket, ahogy a téglákat szokták" - írja a Guardian. Azt is megemlíti, hogy "az erős és hosszú vezetőbordákba illesztik bele ezeket a 2 könyök hosszú deszkákat. Amikor ezzel készen vannak, rudakkal, gerendákkal fedik be a szerkezetet. A szegélyeket pedig papirusszal dugaszolják el.
Amikor a hajót közelebbről is megvizsgálták - a csapat 17-es hajónak keresztelte el a roncsot - a búvárok még úgy gondolták, hogy egy teljesen ismeretlen szerkezetű hajótestet találtak.
"Hérodotosz a hajókat hosszú belső bordákkal írja le. Senki sem tudta, hogy ez mit jelent. Ezt a szerkezet soha nem látták régészeti szempontból" - mondta Robinson a The Guardiannak. "Aztán felfedeztük, hogy a hajó építési stílusa pontosan olyan, mint amit Hérodotosz leírt"
A 17-es hajó eredetileg elég nagy lehetett. A teljes hosszát kb. 28 méteresre becsülték a régészek. Valószínűleg az ötödik század első felében süllyedt el, de ennél idősebb lehetett. Miután már nem hajóztak vele, átépítették és a kikötőben használhatták, lebegő dokként - írta Robinson egy a Live Science-nek küldött e-mailjében. . "Következésképpen a 17-es hajó valószínűleg a Kr.e. hatodik századból származik. Az ókori egyiptomiak baris hajókat használtak például, halak, kövek, katonák vagy egyéb áruk szállítására, végig a Níluson".
A Thonis-Heracleionból származó darab is ugyanezt a célt szolgálta. Árukat szállítottak vele oda-vissza a piacok között". - mondta Robinson. " A baris szállíthatta a Görög és Perzsa világból származó árukat tovább végig a Níluson a völgy városaiba és visszafelé egyiptomi árukat hozhatott például búzát vagy nátront, hogy azután a kikötőből vigyék tovább őket távoli tájakra.
Alexander Belov, régész és hajóroncs szakértő, Franck Goddio tengeri régésszel szintén tanulmányozták a Thonis-Heracleion elsüllyedt kikötőjében talált hajókat. "A 17-es hajó - egy uszály Thonis-Heracleion -ból" című könyvében részletesen elemezte a leletet. Belov az egyiptomi és a mediterrán régió ősi hajóépítési hagyományai közé helyezi a barisz építés folyamatát. Miután ezek az uszályok előbb-utóbb maguktól szétesnek, valószínűleg a megmaradt darabokat újrahasznosították a kikötő egyéb tengeri infrastruktúrájában írja még könyvében.
forrás: https://www.livescience.com/65028-herodotus-ship-discovered.html